Emily káprázatosan büszke volt magára,h megszabadult egy púptól….mikor meghalotta,h nem járok már oda…Éppen engem vesézgetett a többi csajnak,mikor…

-Beszélhetnénk?-állt elé James.Emily bólogatott,majd felállt,és követte Jimmyt.-Itt jó lesz-megállította a lányt.-Miért mondtad azt tegnap,h járunk?-nézett a lányra,aki nagyot nyelt.

-Az az igazság,h annak a stréber kis pápaszemes senkinek bejösz-mondta félig gúnyosan,félig a röhögéstől szenvedten.De talán nem ezt a reakciót várta Jimmytől,mert a szőke fiú elmosolyodott,és arra a padra nézett ahol én szoktam ülni,de nem voltam ott..

-Ez..ez..ez igaz?-végig túrt a haján.-Hisz Emily ez fantasztikus-nevetett-És..és..nem tudod hol van?Beszélnem kell vele..-hadarta

-Ma utazott vagy még itt van nem tom,de a lényeg,h pár órán belülel Ausztráliában lecc-mondta,majd otthagyta sűrű röhögés közepette a fiút,h mekkora egy pancser a gyerek.Először is,mert én tetszem neki,másodszor meg a világ másik végén leszek..

James köpni-nyelni nem tudott,mikor meghalotta…Becsukta a szemét,és belül magát vádolta,h miért nem cselekedett addig,amíg volt ideje..Hiszen mindig csak azért ült ott a geszetnyefa alatt,mert onnan a legjobb a rálátás a padra,meg különben is….olyan gyönyörű volt amikor a fáról estek le a levelek,annak a lánynak gitározott,aki szerinte a világ legaranyosabb csaja,aki mindig ott ült azon a barna kis padon és vastagabbnál vastagabb könyveket darált magába…és aki most itthagyta.

Anyutól és aputól,meg persze Marktól,mert mégiscsak vele élek má 15 éve,minden egyes napot,búcsúzkodtam nagyban,mikor bemondták,h a Sydneybe tartó gép utasai szálljanak fel a gépre.

-Hát vigyázz magadra-megölelt anyu.

-Büszke vagyok rád prücsök,aztán semmi rosszat ne halljak rólad-aput is megöleltem

-Igen apu,anyu..megértettem-mosolyogtam,de közben a könnyeim potyogtak lefelé…Mark elé álltam-Hát szia,te világ legrosszabb bratyója-megöleltem

-Tényleg vigyázz magadra-súgta a fülembe-És sok sikert,szedjél össze sok sok ausztrál barinőt és mind mutasd be!!-nevetett

-Javíthatatlan vagy,de én így szeretlek..nah jó..így visellek el-kacsintottam.Megfogtam a kis táskám,mivel a bőröndöket már leadtuk,és elindultam a Gate7 felé….Nem akartam visszanézni,hiszen tudtam,h elsírnám magam…..

Ablak mellé szólt a jegyem,le is ültem,majd diskmant kezdtem el hallgatni,persze Jackot.Iszonytosan szeretem,már pici korom óta.Egy srác huppant le mellém,aki rám nézett,majd mosolygott.Láttam,h vmit tátog,de ugyebár nem hallottam,szal kivettem a fülhallgatót.

-Tessék?-néztem rá

-Jah-nevetett-Csak azt mondtam,h örülök,h nem egy kövér,izzadós öregember mellé szól a jegyem,mint akkor amikor idafelé jöttem-tovább nevetett,szinte látszott rajta,h Ausztrál…:D –Denis-nyújtotta a kezét

-Melissa-mosolyogtam rá.

-Sydneybe jösz te is?Vagy onnan tovább utazol?

-Sydneybe-válaszoltam.-A bácsikámékhoz költözöm…

-És ott is fogsz tanulni?-kerekedett a szeme

-Persze-pirultam el-A DrissChildben-bólogatam

-Naneeeeeeeee-nevetett fel,de olyan hangosan,h csomóan odanéztek-Én is ott tanulok-nah erre én is elnevettem magam.Kicsi a világ…

Innentől olyan jót dumáltunk.Elmondta,h egy verseny miatt volt itt,vmi freestyle izééé-nem nagyon értek az ilyenekhez-Meghogy mennyire örül,h így összefutottunk,mert nem nagyon örülne,ha nem mutathatna be a barátainak.Akik elmondása szerint a világ legjobbfej emberei….:D De,ha minden Ausztrál ilyen írtó cukin nevet,akkor már megérte eljönni:D

Mikor leszálltunk a gépről megadta a számát,meg én is az enyém.De a lelkemre kötötte,h írjak neki mielőtt belépnék a suliba….::::)))))))

Bob és Karin ott vártak engem a repcsitéren,jajj olyan cukik még mindig együtt.Bob 27,Karin 24 éves,és igazán aranyos pár.Karin ausztrál,és Londonban az egyetemen ismerkedtek meg,már mondtam milyen nagyon édesek?!:D

Tulajdonképp mióta Denissel beszéltem meg megláttam a pálmafákat nem is gondolok a locsogós,fütös Londonra.Csak Jamesre…de annyira nagyon nem is ismertem,h nincs túl sok minden amire visszagondolhatok rá..sajnos…

Bobék háza szupcsi szép,komcsi,ha látnátok dobnátok egy-két hátast.Van egy kutyusok Drunga,egy kaukázusi..hehe,szerintem szeret engem,mert ott ugrált körülöttem.Talán tudja,mennyire is szeretem a magafajta  4lábú kis édes kuttyokat:) Jól megleszek vele:D

-Nos kisasszony,ez a szobád-mosolygott rám Bob,és egy fehér faajtót nyitott ki az emeleten.Becsuktam a szemem,mert meglepit akartamBebotorkáltam a szobába,majd kinyitottam a szemem.Csúúúúúúúúúúúúúúúúúúúamindenit!!!!!!!!!

Szal nagyon nagy a szoba,van egy rész,ahol nincs plafon hanem üveg helyettesíti az egészet,és az alatt van az ágy,egyszóval,este mikor lefekszem látom a csillagokat:D.Gyönyörű mályva színű bútorok voltak,meg szép barack színű volt a szoba.Teljes mértékben ez már a paradicsom…..Karin remek lakberendező,ahogy a házukból látom,Bob meg kitűnő építész….Tökéletes párt alkotnak,télleg egymás felei:D

-Úhhhhh,ez iszonyat szép!!!-megöletem Bobot-Köszönöm,h befogadtatok…

-A kedvenc unokahugom bármikor!!!!-összeborzolta a hajam

-Egyedül én vok csak az unokahugod-nevettem

-Attól még lehetsz a kedvencem-nevetett.Majd Karin segített kipakolni mindent…Bob,meg vacsit csinált..kagylót.Hehehe,már előrre várom milyen lesz ez a szörnyűség,bár,ha Bob csini:D

-És…-szólt hozzám Karin-Mit szólnál,ha holnap még nem mennél be a suliba?Majd csak hétfőn.Mert tuti elfáradtál az úttól,meg,h el ne tévedj megmutatom neked kicsit a várost,meg mi,hogy megy errefelé..Jah és a menetirány a jobboldal-kacsintott

-Tényleg?Néztem nagyokat mikor jöttünk haza,már épp szólni akartam,h a másik oldalon kéne mennünk-nevettem

-Itt egy kicsit minden más,mint nálatok,egy kicsit olyan,mintha az egész életedet végig nyaralnád..pálmafák,tengerpart-mosolygott

-Ezzel egyetértek-bólogattam.Karinnak szőke,rövid haja van,és zöld szemei,kis alacsony csaj,de olyan tündéri….Bob fekte hajú,kék szemű tipikus angol pasi….köhöm..Ő az én nagy és okos nagybácsim…:D

Jah,meg vagyok én,akiről még nem tudtok semmit:D ideje lennem bemutatkozni:P

Szóval Melissa Dransonally vok,egy 15 éves angol kiscsaj,szőke hosszú egyenes hajjal,kék szemekkel,170 cmrel,és Isten tudja hány kgmal:D

Bob elkészült a kagylócsodájával..ami első ránézésre gyomorforgató volt,de izre…húúú,már most szeretem az Ausztrál konyhát:P Azok a fűszerek.aztá..nem semmi..mindenféle tengerikütyüt belefőznek,de olyan írtó finom,h arra szó nincs….

Még egy csomót beszélgettem Bobbal és Karinnal este…..meg ciróztam Drungát,természetesen;)

Teljesen fel voltak háborodva Emilyn,h mit képzel Ő magáról,meg ilyesmi,és egyszer vkinek fel kéne szabadítania néhány pofonnal,mondták…Ezen persze jót röhögtem,mert belegondoltam,h odaállok Emily elé,és megpofozom..köhöm..nem is rossz ötlet:D

Aztán elmentem abba a csúcsszuper kis szobámba…lezuhanyoztam,majd abban az írtó aranyos pizsimba bedőltem a pöttyös ágymba,és a csillagokat néztem elalvásig,Egy-egy csillagban Jmaes szemeit véltem felfedezni,azokat a gyöbyörű nagy kék szemeket..áhhhhhh*mélabús*

Tudom,boldognak kéne lennem,és az is vagyok,de vki hiányzik hozzá…bár Londonban sem lett volna több esélyem rá,h talizzak vele,vagy,ha taliztunk volna is..akkor is,csak látom,elmegy mellettem,mint szokott,én meg tovább sírok utána….hát akkor inkább ez.Valahogy el kell felejtenem.De,ha nem megy,akkor,ha hazamegyek,lesz,ami elsz a szemébe mondom,mit is érzek íránta,bár Emily már elmondta az ebédlőben…akkor nem is mondom el..fölösleges,meg különben se jönne be neki egy pápaszemes,kis senki…

Reggel arra ébredtem,h a szemembe tűz a nap,nem hiábe,erre éppen nyár kezdődik:Dnálunk a tél közeleg,nekik meg mindjárt vége a sulinek,nah de nem abj ez…legalább lesz időm felzárkózni…;) Tudom,télleg stréber vok,de tudom,h nincsenek képességeim amikkel meg tudnék élni,csak az amit megtanulok….és lehet gyerekként senki vagyok,de felnőttként vki szeretnék lenni….

Miközben ott feküdtem az ágyamban a bárányfelhőket bámulva nevetés tört fel belőlem..

-James,az Óperencia választ el minket-nevettem,majd feltápászkodtam az ágyból.Felvettem egy farmert meg egy inget,és lefelé vettem az irányt.Karin,épp a növényeket öntözgette,mikor meglátott letette a kis kék kannáját,Leggugolt a földre,felhajtotta a farmerom a lábszáram közepéig,aztán meg az ingem elsó két gombját kikapcsolta,és ott összekötötte a két csücsköt,Nem nagyon érttem mit is csinál….

-Nyugi,mindjárt kész-nevetett-Kigombolt még fölülről is két kis gombot,szal össz-visz két gomb tartotta rajtam az inget,a mellemnél, meg uyge a pocim ki volt:D

-Én nem szeretem így hordani-mondtam és már kezdtem vissza gombolna,megállította a kezem

-Bízz bennem-kacsintott-Nem vagyok olya öreg,h ne ismerném a divatot,meg kint 500fok van-nevetett.Azzal rámutatott az asztalra,ahol kenyér volt,méz vaj..tej,tea..szal a regglei

-Köszönöm szépen-leültem-Te nem eszel?-kentem meg egy kenyeret vajjal

-Bobbal reggeliztem,Ő bement a céghez,majd csak este felé jön meg-végzett a locsolással,leült velem szembe,és csak moslygott.Lenyeltem a falatot.

-Mi az?-néztem rá

-Tudod,nagyon hasonlítasz rám,mármint belsőleg..külsőleg is-nah,ha épp lett volna vmi a számban tudom,h megfulladtam volna..

-Mi?-nevettem el magam

-Én is ilyen kis tanulok,mert nem tok mást csinálni típus voltam…-kacsintott

-De én tudok mást is csinálni-védekeztem.A szemembe nézett

-Mondj egy dolgot-összehúzta a szemeit,és úgy nézett..elgondolkoztam

-Pl…tudok..őőő….őő….könyvet olvasni-mondtam vidáman

-Fogadjunk,h történelmit-hát beletrafált:D-Ne is mondj semmit,mondom,tudom milyen vagy-kacsintott-Tudsz kosarazni?

-Nem,még sosem próbáltam-mondtam

-Nah,látod,egy 15 éves csajnak sportolnia kell,buliznia,élevznie az életet.Persze tanulj…de azt hiszem erre mondják,h mindennek meg van a maga ideje,és mennyisége….Mit szólnál egy kis város nézéshez?Hm?-húzta fel a szemöldökét…láttam vmiféle huncut csillogást a szemében….

Szóval egy csomó helyre beültünk,kis kávézókbe,meg vásároltunk otthorra vmit,h Bobot jó kis vacsival várhassuk..Meg vett egy csomó ruhát,persze én mondtam,h nem kell…de ő ragaszkodott hozzá”Ha Ausztráliában be akarsz illeszkedni,öltözz úgy,mint egy Ausztrál!”ismételgette….

Szal kaptam egy csomó színes cuccot,meg amúgy is közeleg a karácsony,furcsa,h nyáron tartjuk ezt itt:D

Jajjj,felejthetetlen napokat töltöttem itt,persze anyuék minden nap hívtak,vagy legalábbis ahogy tudtak…

Aztán szombaton megtanultam kosarazni,me nem mehetek úgy egy gimibe,h nem tok kosárra dobni:P,mondogatta Bob…

Vasárnap Karinnal megdumáltuk az Ausztál fiatalok szokásait..meg ilyesmi..pl egy Ausztrál előadót nem tok:D eddig erről  a kontinensről csak egy koala meg egy kenguru jutott eszembe..